A palás kőzetek külsőre szabad szemmel is megfigyelhető lemezes szövetét az oldalnyomás nyírófeszültsége alakítja ki: a kőzet egyes lapjai a nyírás irányában közeli és egymással párhuzamos síkok mentén, mikroszkopikus méretben elmozdulnak. Palák a leggyakrabban agyagos kőzetekből jönnek létre. Más palakőzetek aprószemcsés magmás kőzetekből (pl. bazaltból vagy vulkáni tufákból) alakulnak ki, de ezek csúszási lapjai többnyire ritkábbak. Ezért ilyen kőzeteket többnyire nem palának, hanem az eredeti kőzet palás változatának nevezzük. A palák (és minden más metamorf kőzet) ásványos összetétele egyrészt eredeti anyagától, másrészt az átalakulás(ok) körülményeitől függ. A legtöbb palakőzet csillámpala, de gyakoriak a grafitos és a kloritpalák is.

Színe: változó (rozsdabarna, fekete, sárga, vörös és szürke keveréke)